Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

 

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése rendkívül népszerű jogviszony megszüntetési mód, azonban magától értetődő egyszerűsége számos buktatót rejthet magában.

 

A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésének kézenfekvő módja

 

A munkáltató és a munkavállaló lényegében bármikor dönthet úgy, hogy a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, függetlenül attól, hogy a munkaviszony határozott, vagy határozatlan időtartamú foglalkoztatásra jött létre.

 

A Munka Törvénykönyve ugyanakkor rögzíti, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezést is írásba kell foglalni, a munkaviszony szóbeli közös megegyezéssel történő megszüntetése a kívánt joghatás kiváltására alkalmatlan, a megállapodás érvénytelen.

 

A jogszabály a kötelező írásbeliségen, mint alaki kötöttségen túl, tartalmi kritériumokat ugyan nem határoz meg, azonban néhány dologra felhívjuk a figyelmet!

 

„Azonos érdeken alapuló, közös akaratnyilatkozat”

 

A jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodásból ki kell tűnjön a felek egybehangzó, közös akarati elhatározása, mely igazolja a felek azon félreérthetetlen szándékát, hogy a közöttük fennálló munkaviszonyt konszenzusos alapú „közös megegyezéssel” kívánják megszüntetni.

 

Akarathiányos közös megegyezésről beszélünk minden olyan esetben, amikor a munkavállaló tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt adta hozzájárulását a jogviszony ily módon történő megszüntetéséhez.

 

A munkaviszony megszűnésének időpontja

 

A megállapodásnak tartalmaznia kell a jogviszony megszüntetésének konkrét időpontját. Ennek megfelelően beszélhetünk azonnali hatályú közös megegyezésről és olyanról, melyben a felek valamely közösen kijelölt későbbi időponttól szüntetik meg a munkaviszonyt. A jogviszony megszüntetésének időpontja olyan elem, melyet a jognyilatkozatnak tartalmaznia kell, hiszen a bíróság utólag ezt nem pótolhatja.

 

Bármely kérdésben megállapodhatnak a felek

 

A közös megegyezés esszenciáját éppen az adja, hogy a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben bármely kérdésben megállapodhatnak a felek. Gyakorlatilag közös megegyezéses megállapodással megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha egyébként a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll, vagy éppen táppénzes állományban van. A közös megegyezésnek indoklást, vagy a jogviszony megszüntetéséhez vezető körülmények tényvázlatát nem kell tartalmaznia, azonban munkáltatói szempontból korántsem lényegtelen, hogy a megállapodásban szerepel-e a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

 

A jogorvoslati tájékoztatás: nem kötelező, de célszerű

 

A hatályos munkaügyi szabályok szerint a munkáltató írásbeli intézkedését minden olyan esetben köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet! A jogszabály kimondja azt is, hogy minden ilyen esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Ilyen jogorvoslattal támadható írásbeli intézkedés lehet például a felmondás, a fizetési felszólítás vagy éppen egy kártérítési határozat.

 

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodás tekintetében a jogszabály nem teszi kötelezővé a jogorvoslati tájékoztatást, tekintettel arra, hogy nem – egyoldalú – munkáltatói intézkedés „végterméke”.

 

Ettől függetlenül a munkáltatónak érdeke, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor a munkavállalót a jogorvoslati lehetőségekről megfelelő módon tájékoztassa, azzal, hogy a megállapodás megkötésétől számított hány napon belül fordulhat bírósághoz.

 

Ha munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalót a jogorvoslatról, akkor a keresetlevél előterjesztésének határidejére vonatkozó korlátozás nem érvényesül. Ilyen esetben a kereset a hároméves általános elévülési időn belül bármikor benyújtható.

 

 

Hilltop Consulting Bt.

www.munkaugyi-szaktanacsado.hu

 

 

   

 

 

Megjelent:

HR PORTAL, 2008. augusztus 27.