Ellenőrzött foglalkoztatás
Tény, hogy tevékenységi körtől függően a céges költségek jelentős hányada kapcsolódik a munkaerő gazdálkodáshoz, azon belül is a hatályos munkaügyi szabályoknak megfelel foglalkoztatáshoz.
Éppen ezért a foglalkoztatók számára sem mindegy, hogy a tényleges foglalkoztatás milyen formában, milyen feltételekkel valósul meg. A foglalkoztatás legkézenfekvőbb formája a munkaviszonyban, munkaszerződéssel történő foglalkoztatás. A munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni! A hatósági munkaügyi ellenőrzések szempontjából a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás kiemelt jogsértésnek számít, ami munkaügyi bírság alapját képezi.
Gyakran adódnak problémák abból, ha a munkáltató „egyelőre felveszlek próbaidőre, később majd kötünk munkaszerződést” módon jár el. Ilyenkor elmarad a munkavállaló bejelentése, az előírt járulékok befizetése, stb. Az említett megoldás törvénysértő, gyakorlatilag a fekete munkavégzés iskolapéldája. A próbaidő a munkaviszony része, ennélfogva a próbaidőre is munkaszerződést kell kötni. Sőt, próbaidőben a feleknek csak a szerződés megkötésekor lehet megállapodniuk, az ez irányú későbbi kikötés érvénytelen.
Gyakori hiba az is, hogy készül ugyan munkaszerződés, de a munkavállaló bejelentése nem történik meg. Ugyancsak súlyos szabálytalanságot követ el az a munkáltató, aki a munkaviszonnyal összefügg bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem az előírások szerint tesz eleget. 2007. január 1. napjától a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók biztosítási jogviszonyával kapcsolatos adatokat az I. fokú állami adóhatóság (APEH) felé kell bejelentenie a munkáltatónak, mielőtt a munkavállaló ténylegesen munkába lépne.
Gyakori jelenség, hogy a cégek a munkajog szigorúbb szabályait és a magasabb költségeket elkerülendő nem munkaszerződést íratnak alá az új munkatárssal, hanem inkább vállalkozási vagy megbízási szerződést. Ez gyakorlatilag a „felek akarnak, de takarnak” tipikus esete, mely ellentétes a hatályos munkaügyi szabályokkal, hiszen a Munka Törvénykönyve értelmében a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
Egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során az eljáró felügyel a munkáltató és a munkavállalók között fennálló „színlelt” megbízási vagy vállalkozási jogviszonyt – a felek közötti jogviszony elemeiből a munkaviszonyra utaló minősítési szempontok túlsúlya alapján - munkaviszonynak minősíti.
Speciális foglalkoztatási forma, az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történ foglalkoztatás, mely 1997 óta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban. A kiskönyvvel történ foglalkoztatás kiválóan alkalmas az eseti jellegű, illetve kampánymunkák költséghatékony lebonyolítására, csupán olyan munkavállalókra van szükség, akik rendelkeznek a nevükre kiállított AM könyvvel.
A kiskönyv egyes rovatait a tényleges munkakezdést megelőzően kell a foglalkoztatónak kitölteni, majd a feleknek azt aláírásukkal ellátni. Munkaügyi ellenőrzések szempontjából súlyos munkaügyi szabálytalanság, amikor a munkáltató a munkavállalót úgy állítja munkába, hogy az AM könyvbe a tárgynapi foglalkoztatás tényét nem rögzíti egyáltalán. A hatóság minden ilyen esetben a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás jogkövetkezményeit alkalmazza a munkaügyi szabálytalanság elbírálása során. Ugyanígy fekete foglalkoztatásnak számít, illetve munkaügyi bírság kiszabását alapozza meg, ha a felek alkalmi foglalkoztatásra hivatkoznak, azonban a kiskönyvet nem tudják a munkavégzés helyén bemutatni.
Lássuk be, hogy a munkaügy a munkaerő gazdálkodás olyan része, amely hatósági ellenőrzés tárgyát képezi, és mint ilyen, magában hordozza a szankcionálás lehetőségét. Minden foglalkoztató elemi érdeke a hatósági ellenőrzéseknek megfelel foglalkoztatás, hiszen egy esetleges munkaügyi bírság mind a dinamikus cégfejlődés, mind az üzleti eredményesség gátja lehet!
Hilltop Consulting Bt.
www.munkaugyi-szaktanacsado.hu
Megjelent:
VÁLLALKOZÁS-ONLINE.HU, 2008. augusztus 28.
