7 munkaidő nyilvántartással kapcsolatos tévhit
1. A munkaidő nyilvántartás vezetése a munkavállaló feladata
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 140/A.§-a világosan és egyértelműen kimondja, hogy a munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével kapcsolatos adatokat a munkáltató köteles nyilvántartani. A munkáltató rendelkezhet akként, hogy minden munkavállaló köteles maga vezetni a munkaidejével kapcsolatos adatokat, azonban egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos mulasztás, illetve hiányosság a munkáltató felelőssége lesz.
2. A munkaidő nyilvántartást a munkáltató székhelyén kell tartani
A munkaidő nyilvántartás hollétével kapcsolatosan az Mt. nem határoz meg semmilyen kötelezettséget a munkáltató részére, ugyanakkor a munkaügyi hatóság által kialakított gyakorlat szerint a munkaidő nyilvántartást a munkavégzés helyén kell tartani, és egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során be kell tudni mutatni az eljáró munkaügyi felügyelőknek. A munkaidő a munkanapokhoz, és a munkahelyhez szorosan kötődő információ, mely változhat, ezért – a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - nem tekinthető hitelesnek az olyan jelenlét ív (munkaidő nyilvántartás), melyet a tényleges munkavégzés helyétől távol eső helyen vezetnek.
3. Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartásban szereplő adatokat nem hasonlítják össze más nyilvántartásokban szereplő adatokkal
Munkaügyi ellenőrzés során a munkaidő nyilvántartáson szereplő adatokat rendszerint összehasonlítják egyéb nyilvántartások adataival, a hitelesség eldöntése végett. Általában a munkaidő beosztás, a szabadság nyilvántartás, valamint az egyéni bérelszámolásokon szereplő adatok kerülnek egybevetésre, ugyanakkor az sem ritka, hogy egyéb, nem munkaügyi nyilvántartásokkal kerül összehasonlításra a munkaidő nyilvántartás. Ilyen lehet például a vagyonvédelemben az őrnapló, eseménynapló, kulcsátvételi napló, vendéglátásban a standolási napló, takarítási napló, kereskedelemben HACCP nyilvántartások, pénztárjelentések, szállítóiparban menetlevél, menetíró lapok, stb.
4. Elegendő, ha a munkaidő nyilvántartás a napi ledolgozott munkaórák számát tartalmazza
Az Mt. 140/A.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató által vezetett munkaidő nyilvántartásnak olyannak kell lennie, melyből a napi munka megkezdésének, illetve befejezésének időpontja egyértelműen megállapítható. A szabályozás szövegéből következik, hogy például az építőipari munkahelyeken használt ún. faléz nem felel meg az elvárásoknak, hiszen az a munka kezdő, illetve befejező időpontját nem rögzíti, csak a ledolgozott munkaórák számát.
5. A munkaidő nyilvántartást nap végén kell kitölteni
A munkaidő nyilvántartására szolgáló jelenléti ív a bérszámfejtés alapbizonylata. Alapvető követelmény a vezetésével szemben, hogy azt eseményszerűen és naprakészen vezesse a munkáltató. Az arra történő bejegyzést a tényleges napi munka megkezdésekor és annak befejezésekor kell megtenni.
6. Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében nem kell munkaidő nyilvántartást vezetni
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Amtv.) 11. §-a tételesen felsorolja azokat az Mt.-beli jogszabályhelyeket, melyeket az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
A munkaidő nyilvántartás vezetéséről az Mt. 140/A. §-a rendelkezik, mely nem szerepel a „kivett” jogszabályhelyek között, tehát nem megfelelő akkor a munkáltató eljárása, ha csak az Amtv. 6.§ (8) bekezdésében meghatározott nyilvántartási kötelezettségének tesz eleget, és csak a munkavállaló adatait, az AM könyv sorszámát, a lerótt közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét tartja nyilván. Vagyis az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók tekintetében – a munkaügyi hatóság álláspontja szerint - munkaidő nyilvántartás vezetése kötelező, de nem a munkaidő pihenőidő szabályok miatt, hanem a minimálbérrel (!) kapcsolatos szabályok ellenőrizhetősége végett.
7. Gépjárművezetőknél nem kell munkaidő nyilvántartást vezetni, ha a menetlevél tartalmazza az indulás, érkezés időpontját
Tekintettel arra, hogy az Mt. a munkaidő nyilvántartások kapcsán – az írásbeliségen kívül - formai kötöttséget nem határoz meg, sokan úgy hiszik, hogy ha a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál a menetlevél az indulás, érkezés időpontját tartalmazza, akkor a foglalkoztató eleget tett nyilvántartási kötelezettségének. Ezzel összefüggésben fontos felhívni a figyelmet az Mt. 117.§ (1) bek. a) pontjában foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől, annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Vagyis a tevékenység jellegéből adódóan a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát a menetlevél nem tartalmazza, ezáltal hiteles munkaidő nyilvántartásnak elfogadni nem lehet!
Hilltop Consulting Bt.
Megjelent:
HR PORTAL, 2009. február 20.
